2009. Szep 14. hétfő
|
|
Én karáconra kaptam egy kis kutyát egy keveréket a nevét persze ugy találtam ki amilye hoszú szörevolt bonci lett a neve nagyon aranyos és játékos volt kilenc évig élt velem de remélem ha lesz kutyátok vigyáztok rá..
|
2009. Szep 14. hétfő
|
|
2009 szeptember 12-én szombaton nyárbúcsúztató családi nap volt az iskolámban,alma party lett a neve.Nekem az alma party nagyon tetszett,sok jó dolgot csináltam ott.Mindent kipróbáltam az iskolában. Például almát kellett szállítanom úgy, hogy én voltam a sün .Sok érdekes is volt még. A Tell Vilmos íjászatot nem akartam kipróbálni. De ettem sok finom almát. Érdemes volt eljönni,máskor is jó lenne egy ilyen napot megszervezni. Vesztergom András
|
Somosi Zsuzsi
2008. Dec 17. szerda
|
|
A MAGYAR KONYHA JELLEMZÕI Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői: - a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat
- a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása
- a tejföl nagymértékű felhasználása
- sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés, pirítva párolás, rántással, sűrítés)
- sajátos fűszerezési eljárások
- magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása
A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége. A sertészsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával, míg más népeknél préseléssel nyerik. A kiolvasztással nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. Az étolajat, a vajat, a margarint hidegkonyhai készítményekhez, a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél használják. A vöröshagyma sok magyaros ételnek adja meg aromáját, sőt képezi alapját. A sertészsírban történő pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok. A készítendő étel jellege határozza meg, hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy aranysárgára pirítják, hiszen más-más íz hatás érhető el vele. A fűszerpaprikát a régi magyar konyhákon nem ismerték, használata csak lassan terjedt el. A sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a paprika íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részénél pörköltek, gulyások, paprikások, tokányok készítésénél alkalmaznak. A felsorolt ételekhez fűszerként a fokhagyma pépszerű keverékét adják, valamint a pörköltek készítésének sajátos technológiája, a rövid lén történő párolás, a többszöri zsírjára pirítás adja az ételeknek a sajátos ízt, magas élvezeti értéket. Más jellegű húsételeink a disznótoros, a sült csülök, a bőrös malacsült, a libamáj. Káposztás ételeink, a tökfőzelék, a töltött tök elmaradhatatlan fűszere, a finomra vágott friss kapor. Különleges illatot, aromát ad, ha közvetlenül tálalás előtt hintik az ételre. A sertészsírral történő főzésből adódik konyhánknak az a sajátossága, hogy bátran fűszerez. A fűszereknek azokat az anyagokat tekintjük, melyek ételeinknek és italainknak kellemest ízt, illatot adnak. Nem tápértékeik, hanem az élvezeti értéket növelő hatásaik miatt tesszük az ételeinkben. A fűszerek az ételek nyers ízét tompítják, finomítják, teszik. Az étel jellegével összhangban álló fűszerezés a szakács feladata. Tejfölből a magyaros főzési móddal dolgozó konyha az átlagosnál nagyobb mennyiséget használ, de a tejszín is jellegzetes ételízesítőnk. A tejföl jól harmonizál a paprikás csirke, a borjú, a bárány íz anyagaival. De nem képzelhetők el káposztás ételeink /pl. töltött-, rakott-, székelykáposzta/, a túros csusza, a sonkáskocka és egy sor édes tészta sem tejföl nélkül. Sok levesünk, mártásunk, főzelékünk készül tejföllel és gyakran díszítésként is használjuk. A rántás megolvasztott sertészsír - vagy egyéb zsiradék - és ugyanennyi finomliszt keverékével készül. A lisztet a felmelegített zsírban az étel jellegének megfelelően megpirítjuk. A rántást a tűzről levéve hideg vízzel felengedik, és simára keverik. Az így nyert emulziót a vízben puhára főzött leves- és főzelék alapanyaghoz öntik. A levesek között sok laktató egytál jellegű /pl. Jókai bableves, palócleves/ található, mely a főfogás szerepét is betöltheti. Természetesen készülnek könnyebb zöldség-, püré-, krém- és gyümölcslevesek is. Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani szempontból helytelen.
|
Somosi Zsuzsi
2008. Dec 17. szerda
|
|
Babgulyás recept Hozzávalók: kb.30 kg.marha- vagy sertéscomb (vagy lapocka),füstölt hús (lehet csülök,oldalas..),3 db sárgarépa,2-3 db fehérrépa, 50 kb.barna- vagy tarkabab, 1 nagy,vagy 2 kicsi vöröshagyma, kevés zsír vagy olaj,p.paprika,ízlés szerit ő.kömény,ő.bors,delikát,1-2 babérlevél. a nokedlihez:3 tojás,pici só,liszt. Elkészítés: A kockára vágott v.hagymát a zsiradékon megfonnyasztom,és a kockákra vágott húst belerakom. Ízesítem p.paprikával és delikáttal,felöntöm vízzel(ha kell pótolom!),és jó sűrű pörköltet készítek belőle. A babot előző este,vagy 1-2 órával főzés előtt megmosom,és meleg vízben beáztatom,majd felteszem enyhén sós,babérleveles vízben főni.(Ha kell, pótoljuk a vizet, kb.1 óra alatt puhul meg a bab.)A füstölt húst szintén megmosom, ha kell beáztatom,és azt is megfőzöm. (De a vízbe nem kell sót tenni.) Ha a bab már megfőtt, akkor a megtisztított, karikára vágott zöldségeket hozzáadom,és azt is puhára főzöm. Majd a kész pörköltet hozzákavarom,és beleszaggatom a nokedlit .Nokedlit 3 felvert tojásból,pici sóval és annyi liszt hozzáadásával kell készíteni,hogy ne legyen se túl kemény,se túl lágy a tészta. Amikor a nokedli megfőtt,a főtt füstölt húst is felvágva hozzáadom a leveshez,és ő.köménnyel,pici borssal (szükség esetén delikáttal vagy sóval)fűszerezem.
|
Somosi Zsuzsi
2008. Dec 10. szerda
|
|
Hozzávalók (4-5 személyre): 50 dkg apróhús (sertés) 50 dkg savanyított káposztalevél 1 kg savanyú káposzta 10 dkg rizs 10 dkg zsír 8 dkg füstölt szalonna 10 dkg vöröshagyma 2 db tojás 4 dl tejföl liszt fokhagyma fűszerpaprika majoranna őrölt feketebors só Az apróhúsból, a szalonnából, a rizsből és a tojásból a szükséges fűszerekkel készíts rizses-húsos tölteléket. A savanyított káposztalevelek középső vastag erét vágd ki, hogy könnyen hajlíthatóak legyenek. Minden levél keskenyebb végére helyezz egy kisebb kupac tölteléket, majd azt göngyöld bele a káposztába. A szabadon maradó levélszéleket hajtogasd be a henger két végén, ez tartja majd egyben a csomagot. (A levélmaradékokat vágd csíkokra, s add a többi savanyú káposztához.) Egy nagyobb fazékban kevés zsíron pirítsd meg a maradék finomra vágott vöröshagymát, s a tűzről lehúzva keverj el benne egy evőkanálnyi pirospaprikát. (Mehet még bele egy-két gerezdnyi tört fokhagyma is.) Add hozzá a savanyú káposzta kétharmadát, arra helyezd el a töltelékeket, borítsd be a maradék aprókáposztával, majd öntsd fel annyi vízzel, amennyi éppen elfedi. (A vízhez keverhetsz káposztalét is.) Ha kell, sózd, s lassú tűzön főzd (kb. 1-2 óra hosszan), amíg a töltelékek is meg nem puhulnak. Ekkor a töltelékeket szedd ki, s a visszamaradt káposztát a tejföl feléből készített habarással "sűrítsd be". (Kevés lisztet használj, mivel a lének nem szabad "tapinthatóan" sűrűvé válnia!) Tedd vissza a töltelékeket, s még egyszer alaposan forrald össze az egészet. Tálaláskor a maradék tejfölt kínáld hozzá.
|
Téma:
a magyar konyha jellemzői